Megható videó Ambrus Zoli emlékére

Megható: Így emlékeztek az Irigy Hónaljmirigyesek Ambrus Zolira
A videót Halottak napja alkalmából posztolta a zenekar.

Videó a teljes bejegyzésben .

Ez a templomi komplexum, amely a bolíviai Tiwanaku (spanyol Tiahuanaco vagy Tiahuanacu) közelében található, az egyik leghihetetlenebb ősi rom, amelyet Dél-Amerikában találtak . Körülbelül 70 km-re La Paz városától megtaláljuk bolygónk egyik leghíresebb helyét.

A Puma Punkuban látható rengeteg megalitkő a bolygón található legnagyobbak közé sorolható . A Puma Punku megtöri az ősi kultúrákról alkotott hagyományos nézeteinket. Hihetetlenül pontosan megmunkált kövek, pontos rovátkák és polírozott felületek évszázadok óta túlmutatnak minden magyarázaton. Ennek a megalitikus helynek az építési folyamatában használt andezitköveket olyan pontosan faragták, hogy habarcs használata nélkül is pontosan és szilárdan illeszkedjenek egymáshoz.

Ez az ősi hely számtalan elmélettel dacol a hivatalos tudósok és történészek által is .  Ezt az ősi helyet - más helyszínekkel együtt, mint a mexikói Teotihuacan, az egyiptomi Giza-fennsíkot, Ollantaytambo-t és Sacsayhuaman-t - nevezik páran az ősi Wikipédiának, mert számtalan részletet kínál nekünk őseinkről, életükről, képességeikről, tudásukról és készségeikről. .

Ez a lenyűgöző ősi "idegen" komplexum La Paz-tól mintegy 72 km-re nyugatra, az Andok magasában található. Mivel Puma Punku 3 850 méter magasságban fekszik, annál nehezebb megmagyarázni, hogy az alkotók hogyan bányászták, szállították és rakták le a helyükön lévő hatalmas gránit köveket ide .  A kőzetek szállításának módja, melyek legalább 20-30 tonna tömegűek, nem ismert. Nemrég azonban azt is felfedezték, hogy a kövek rendkívül mágnesesek. Suzan Moore geológus vizsgálatai szerint a kövek bizonyos része egy kvarcban gazdag gránit, amelynek szokatlanul magas a turmalin tartalma. A turmalin nagyon érdekes, mivel piezoelektromos, piroelektromos és mágneses. Nem csoda, hogy az iránytű vadul forog. A reaktívabb darabokban több turmalin lehet.

A másik fajta kő, amely Puma Punkuban található, a vörös homokkő, melyet állítólag egy 15 km-re lévő kőbányából szállítottak ide. Ezek a kövek úgy tűnik, hogy egyáltalán nem mágnesesek, ezért felmerül a kérdés, hogy az eredeti építők a szürke gránitot szándékosan választották ki a mágneses tulajdonságai miatt, vagy ez csak egy véletlen volt?

Pár konkrétum a kövek méreteiről . Puma Punku legnagyobb kövei között a következő méretek találhatók: 7,81 m hosszú, 5,17 m széles, átlagos vastagsága 1,07 m, becsült súlya pedig körülbelül 131 tonna. A Puma Punkuban talált második legnagyobb kőtömb 7,9 m hosszú, 2,5 m széles és átlagosan 1,86 m vastag. Súlyát 85 tonnára becsülték.

Úgy gondolják, hogy Puma Punku Kr.e. 536 körül keletkezett. Sok szerző azonban úgy véli, hogy a hely sokkal régebbi, és akár megelőzheti az inkák kultúráját. Puma Punku soha nem készült el, és a szakértők úgy vélik, hogy a helyet teljes befejezése előtt elhagyták.

A Puma Punku leghíresebb kövei az úgynevezett H-tömbök , A H-blokkok olyan rendkívül pontosan illeszkednek egymáshoz, hogy az építészek ma is nagyon ritkán dolgoznak ilyen precizitással . A Puma Punku blokkjait olyan pontosan dolgozták fel, hogy az előregyártás és a tömeggyártás módszereit feltételezi , amelyek olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek több száz évvel megelőzik az inkákat, Tiwanaku későbbi utódját. 

Puma Punkun minden követ tökéletesen megmunkáltak, így pontosan illeszkednek a környező kövekbe. A tömbök puzzle-szerűen illeszthetők egymáshoz, habarcs használata nélkül teherhordó kapcsolatot alkotnak. Az akkori megmunkálás pontossága kihívást jelent a mai technológiai lehetőségek számára is.

Az a pontosság, amellyel ezeket az éleket és szögeket megmunkálták , úgy , hogy összehangolt terhelhető kapcsolatokat hozzanak létre egymás közt , a kő rendkívül kifinomult ismeretéről tanúskodik . 

A kutatók úgy vélik, hogy a kőtömböket a Titicaca-tó közelében, körülbelül 10 km-re Puma Punktól bányászták , de további kőtömböket találtak, a Copacabana-fok közelében, amely körülbelül 90 km-re fekszik a Titicaca-tó felett. Ez is Puma Punku egyik nagy rejtélye .

A további tartalom és fotók a cikk hosszúsága miatt , a teljes bejegyzésben érhető el . 

Monument - Önmagad vagy (Kalapács) hivatalos official audio  +

Monument - Hair Of The Dog {Full Album}

A zenék a teljes bejegyzésben 

Hősiességéért aranymedállal tüntettek ki egy bombakereső óriáspatkányt. A Magawa nevű gambiai óriáspatkány (Cricetomys gambianus) karrierje során 39 aknát és 28 fel nem robbant lőszert szagolt ki.

A PDSA (People’s Dispensary for Sick Animals – Beteg állatokról gondoskodó emberek szervezete) jutalmazta meg Magawát az aranymedállal “életmentő szolgálata iránti odaadásáért, amelyet Kambodzsában a halálos aknák feltárása során tanúsított .

A délkelet-ázsiai országban a feltételezések szerint mintegy hatmillió akna rejtőzhet a földben. Eddig harminc állat kapott ilyen kitüntetést, Magawa az első patkány.

A hétéves rágcsálót a tanzániai székhelyű, belga Apopo szervezet képezte ki. Az Apopo a HeroRAT (hős patkányok) néven ismert állatokat az 1990-es évek óta képezi ki az aknák és a tuberkulózis észlelésére. A patkányok egyévnyi kiképzés után kapnak tanúsítványt munkaképességükről.

“Valódi megtiszteltetés számunkra az aranymedál. De ugyanúgy nagy dolog a kambodzsai embereknek és minden embernek világszerte, akik szenvednek az aknák miatt” – fogalmazott Christophe Cox, az Apopo vezetője.

Az Apopo közlése szerint a Tanzániában született Magawa 1,2 kilogrammot nyom és 70 centiméter hosszú. Bár ezekkel a méretekkel jóval nagyobb, mint sok más patkányfaj, Magawa még mindig elég kicsi és könnyű ahhoz, hogy ne indítsa be az aknákat, ha elsétál felettük.

A patkányok a robbanóanyagban lévő egyik kémiai összetevőt érzékelik, tehát a fémhulladékot figyelmen kívül hagyva sokkal gyorsabb keresésre képesek. Amikor megtalálták a robbanószert, megkapargatják a tetejét, ezzel riasztják a velük dolgozó embereket.

Magawa mindössze 20 perc alatt képes átvizsgálni teniszpályányi területet, ez egy fémdetektorral 1-4 napig tartana az Apopo szerint.

Részletesebb tartalom és videó a teljes bejegyzésben .

A Kepler-űrtávcső adatainak nemrég elvégzett teljes elemzése legalább 300 millió Föld méretű exobolygó létezésére utal a Naphoz hasonló csillagok lakhatósági zónájában, a saját galaxisunkban. 

A Kepler-űrtávcsövet néhány évvel ezelőtt nyugdíjazták, de az általa gyűjtött adatok elemzése még folyik. 

A küldetés elsődleges célja az volt, hogy megbecsülje a Földéhez hasonló pályán, a Naphoz hasonló csillagok körül keringő, Föld méretű bolygók számát. A NASA és a SETI kutatóiból, egyetemi oktatókból, a Kepler-küldetés korábbi kutatóiból és bolygóvadászokból álló kutatócsoport statisztikai elemzést végzett, felhasználva a Kepler bolygóadatbázisát és az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának csillagokról rögzített adatait is. Arra az eredményre jutottak, hogy galaxisunkban a Naphoz hasonló csillagok nagyjából fele rendelkezhet lakhatósági zónában lévő kőzetbolygóval.

Michelle Kunimoto (MIT), a kutatócsoport tagja szerint a most közölt eredmény megbízhatóbb, mint a korábbiak: „A legtöbb korábbi becslés során nem vették figyelembe, hogy nagyobb vagy kisebb valószínűséggel találhatunk bolygókat a különböző hőmérsékletű csillagok körül.” – mondja.

A Kepler küldetés során úgynevezett tranzit módszerrel kutattak: az eljárás lényege, hogy a csillag fényének átmeneti halványodását keressük, ami annak a jele, hogy egy bolygó halad el a csillaga és a Föld között. Ezzel a technikával ezernyi bolygót fedeztek fel, ám a csillagukhoz közel keringő gázóriásokra könnyebb rátalálni, mint a távolabb keringő, Föld méretű bolygókra. Bizonyosan sok kőzetbolygót elvétett a Kepler is.

Bryson és csapata figyelembe vette ezt az effektust, és a Kepler bolygóészlelési munkafolyamatával dolgozott, amely egy jól kialakított rendszer volt a bolygójelöltek megerősítésére és a korábban elvétett bolygók megtalálására. Tapasztalatból tudták, mely halványodásokat okozták fedési kettősök, csillagtársak, vagy más rendszerek bolygói. Az elszigetelt halványodásokról néha kiderült, hogy a csillaguktól távolabb keringő bolygó okozza őket.

„Kitaláltunk egy módot arra, hogy megtudjuk, hány bolygó hiányzik. Hatalmas számról van szó.” – magyarázza Bryson. „Ezután meg kellett tudnunk, hogy hány hamis pozitív találat volt. Ez is hatalmas szám.” Az adatok birtokában a kutatócsoport megbecsülte a legalább 0,5, de legfeljebb 1,5 földtömegű kőzetbolygók számát a Naphoz hasonló csillagok lakhatósági zónájában. A kutatócsoport két különböző technikával elemezte a csillagokról és bolygókról szerzett adatokat, és vetette össze az eredményeket. Egyeztek.

„Megkönnyebbülés volt, hogy az eredmény ésszerű volt. Nem is túl sok, de nem is kevés bolygó.” – mondja Bryson.

Legalább 300 millió !

Az eredményeket közlő tanulmány, amelyet a The Astronomical Journal folyóirat fog közölni, legalább 300 millió, lakhatósági zónában keringő kőzetbolygót valószínűsít a Tejútrendszerben. Ezek közül egy maroknyi alig néhány fényévre van a Földtől. Ez az eredmény azt feltételezi, hogy az az égterület, amelyet a Kepler négy éven át figyelt, reprezentálhatja az egész galaxist.

További részletek és képek a teljes bejegyzésben .

Epic Music World Radio

Elérhető a teljes bejegyzésben .

Epikus zenei világ  

Woody, a róka majdnem szőrmeként végezte valakinek a nyakában, de akkor jött a hős megmentő .

Oroszországban manapság is számtalan olyan farm üzemel, ahol azért tenyésztik a rókákat, hogy utána szőrmesálakat készítsenek a bundájukból, Woody-nak, a rókának is ez a sors lett kiosztva. Aztán jött Yaroslav, aki meglátta őt, és azonnal megvásárolta a farm tulajdonosától,
aki Woody árát úgy mérte, hogy mennyit kapott volna a bundájáért.

Yaroslav nem sokat hezitált, azonnal belement az üzletbe, Woody pedig így szabad lett.

A kis róka a fiú háztartásába került, de Yaroslavnak nagyon sokat kellett tennie, hogy meglágyítsa a kis róka szívét, Woody ugyanis nagyon zárkózott volt az első hetekben, semmiféle kontaktust nem tűrt.

Később Yaroslav megtalálta vele a közös nyelvet, majd felhúztak egy Instagram-oldalt is, ahol folyamatosan posztolják, hogy milyen közös programokon vesznek részt. Woody még egy speciális kennelt is kapott a kertbe, amelyben kedvére áshat rókalyukakat.

Yaroslav azt mondja a rókanevelésről, olyan mintha egyszerre tartana egy huncut macskát és egy engedetlen kutyát.

További képek a teljes bejegyzésben .

A Pachodynerus nasidens egy olyan, a Csendes-óceán környékén elterjedt, invazív darázsfaj, melynek egyedei előszeretettel költöznek apró lyukakba. Olyan apró lyukakba, amilyenek például a repülőgépeken is találhatóak, és nagyon nem jó, ha eltömődnek.

Brisbane Ausztrália harmadik legnagyobb városa, és 2013. november 21-én egy Airbus A330-200 repülőgép próbált a levegőbe emelkedni a helyi reptéren. Azonban a pilóták már a kifutón érzékelték, hogy valami nem stimmel: a műszereken fura sebességadatok jelentek meg. A gép két óra késést követően ismét megkapta a felszállási engedélyt, ám a kifutón, amikor az Airbus épp készült a levegőbe emelkedni, a sebességmérő ismét megőrült. Ekkor már nem lehetett mást tenni: a gép felszállt, de mivel a műszerek továbbra is hibásan működtek, a pilóták segélyüzenetet adtak le, majd visszafordultak a géppel, és végül biztonságos kényszerleszállást hajtottak végre. Az alaposabb vizsgálatok során egy darázs maradványát találták meg a Pitot-csőben.

A Pitot-cső, vagy teljes nevén: Pitot–Prandtl-cső egy nyomásérzékelő műszer, amellyel az áramlások sebességét lehet mérni. A repülőgépeken ez a sebességmérő készülék, és mint ilyen, a megbízható működése kiemelten fontos a járat biztonságos közlekedése szempontjából.

Persze felmerül a kérdés, hogy mennyire rendszeresen költöznek ezek az állatok ezekbe a csövekbe, és okozhatnak-e az imént leírtnál is komolyabb problémát. A Pachodynerus nasidens szerepe felmerült egy tényleges légi szerencsétlenség kapcsán. 1996 februárjában egy Boeing 757-es emelkedett fel a Dominikai Köztársaság repteréről, majd nem sokkal később le is zuhant. A fedélzeten tartózkodó 189 ember mind az életét vesztette. A baleset azért történt, mert a pilóták rosszul ítélték meg a gép sebességét, amit a Pitot-cső meghibásodása okozhatott. A meghibásodás okaként ekkor a darazsat jelölték meg, de mivel a Pitot-cső sosem került elő a roncsok közül, ezt biztosan nem lehet kijelenteni.

A Pachodynerus nasidens invazív faj , a 10-12 milliméter hosszú darázs magányosan él, önmagának pedig résekben és nyílásokban épít fészket. Azonban ahogy az egy friss kutatásból kiderül, ez az állat viszonylag gyakran okoz problémát azzal, hogy házának egy-egy Pitot-csövet választ. 2013 novembere és 2019 áprilisa között 26 olyan incidens történt, mely a darázshoz köthető. Ezek egy részében volt szükség vészhelyzeti eljárásokra, mint amilyen például a kényszerleszállás. Mindez annyiból igen veszélyes, hogy az állatvilág jelentette kihívások nagy részét, így például a madarak okozta kihívásokat a repterek már megtanulták orvosolni. Azonban az aránylag friss fenyegetést jelentő, invazív darázs egyelőre még meg tudja a szakembereket lepni.

A mostani kutatásban különböző, valódi gépeken is használt Pitot-csövek 3D-nyomtatott mását helyezték el Brisbane repülőterének a különböző pontjain. Az eredmények ijesztőek: a 39-hónapos vizsgálat alatt 93-szor tömítette el egy-egy darázs a Pitot-cső mását. Ráadásul az állatok az összes csőbe beköltöztek, kivéve a legkisebb, 3 milliméteres nyílással rendelkezőeket. 

A tanulmány szerint a repterek a legeredményesebben úgy küzdhetnek meg a problémával, ha a várakozó gépek Pitot-csöveit befedik, illetve csapdákkal megpróbálják a darázspopulációt csökkenteni a repülőtér környékén.

További fotók a teljes bejegyzésben .