Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.25

Nikola Tesla - A piramisok rejtett titkai.

A Bagdadi Elemként ismert akkumulátorokat az első ívfénylámpák működtetésére használták - a videó szerint Egyiptomban is, (arról hogy Sumer területen is találtak a cikk korábbi részében már írtam). A domborműveken látható, hogy az egyiptomiak olyan fáklyákkal világítottak melyek kábelek nélkül kapták az áramot az energiaforrástól. 

Az úgynevezett Bagdadi elemet több másikkal együtt egy párthus városban, Khujut Rabuban, Bagdad mellett találták. Korát a Párthus Birodalom idejére datálják (i. e. 247 - i. sz. 226). Az első elemet 1938-ban Wilhelm König osztrák régész találta. A bagdadi elem nem egyedülálló a saját korából. Ktesziphonból is előkerült már tíz ilyen elem. Sőt azóta egy sumer ásatási helyszínen is találtak hasonló tárgyat, amely i. e. 2500 körüli időből származhat.

Az égetett agyag váza (terrakotta) magassága 15 cm, mintegy 7,5 cm átmérőjű.

Fő alkotórészei: egy agyag korsó, egy rézhenger benne valami folyadékkal (elektrolit) feltételezik, talán bort használtak erre a célra, a rézhengerben egy vasrúd (elektródok), a korsó száját aszfaltból készült dugasszal zárták le. A bor savas kémhatása miatt jobb vezető, mint a víz, ez tölthette be az elektrolit szerepét, a vas és a réz az elektród, a réz a pozitív elektród, a vas a negatív elektród volt. Ezzel az eszközzel kémia úton lehet előállítani villamos energiát.

Az áram a negatív töltéssel bíró szabad elektronok áramlása a negatív pólustól a pozitív pólus irányába. A bagdadi elem 1.2 volt feszültséget tudott produkálni. A mai galvánelemek ugyanilyen felépítésűek, csupán anyaguk lett modernebb és ugyanekkora teljesítményre képesek (a ceruzaelemek).

 

Nikola Tesla - A piramisok rejtett titkai.

Az alexandriai világítótoronyban is használt ívfénylámpa a további bizonyíték arra, hogy az ősi Egyiptomban ívfénylámpát azaz elektromosságot használtak. Az energia, amit a világítótorony működtetésére használtak a nap 24 órájában csak egy állandó forrásból származhatott. Egyiptom piramisai hatalmas erőművek, melyek elektromos áramot állítanak elő, a következő jellemzőkkel bírnak:
1.      A piramis külső borítása fehér színű tufa terméskőből állt, olyan precízen és közel építve egymáshoz, hogy még egy pengeél sem fér be a sziklatömbök közé. A fehér tufakőzetek nem tartalmaznak magnéziumot és kimagasló szigetelő képességgel rendelkeznek. Teljes szigetelő borítás ami meggátolja hogy, az elektromosság irányítás nélkül terjedhessen a piramis belsejében.
2.      A kőláda, amit a piramisban használtak, másfajta terméskőből készült, ami egy kristályt és némi fémet tartalmazott, így lehetővé téve a tökéletes energiaáramlást. Az aknák a piramisban gránittal burkoltak, ami áramvezető és enyhén radioaktív anyag. Lehetővé teszi a levegő ionizációját az aknákon belül. Ha megnézünk egy mai kábelt láthatjuk, hogy a vezető és szigetelő anyagok elrendezése ugyanolyan mint ahogy az a piramisoknál működik.
3.      A piramis vezető és szigetelő tulajdonságai a briliáns mérnöki munka eredményei, mindemellett szükség van egy energiaforrásra az áramtermeléshez. A gízai fennsík ahol a piramisok állnak, tele van természetes kisebb nagyobb vízgyűjtőkkel. A piramisok a terméskőréteg fölött helyezkednek el, és a kövek közti üregek, hézagok tele vannak vízzel. Ezt a speciális kőzetréteget, ami elektromosságot közvetít felfelé és vizet juttat a felszínre víztározónak nevezzük. A hatalmas vízfolyam ami áthalad a víztározókon, elektromos feszültséget állít elő, ezt fizioelektromosságnak nevezzük. Földalatti kamrák. A piramisok földalatti gránitkamrái elektromos vezetőként funkcionálnak, mélyen belevájva a kőzetbe, és feltöltve fizioelektromossággal. Ezt az elektromos feszültséget a gránittal bélelt aknák vezetik fel a piramis felső részeibe a földalatti kamrákból. A gránit egy kiváló áramvezető. A piramis aljában keletkező elektromágneses mező koncentrált formában jut el a felsőbb rétegekhez. A piramis csúcsán egy aranyból készült zárókő volt és az arany ugyancsak kiváló áramvezető. Viszont napjainkban ez a rész már nincs a helyén, ami azt jelenti, hogy a piramis csúcsa elvesztette hibátlan geometriai struktúráját. Ez az arany zárókő elősegítette a negatív ionok átjutását az ionoszférába. Ezzel hatalmas elektromos feszültség jött létre.

Nikola Tesla - A piramisok rejtett titkai.

Hogyan segítheti elő egy víztározó az elektromágneses mező mozgatását a talaj felett?
Nicola Tesla ugyanezt az egyiptomiak által használt technológiát alkalmazta – aki az elektromos technológia feltalálója volt az 1900-as évek elején – egy általa tervezett toronyban az USA területén. Tesla, a technológia alapjait megalkotó zseni, feltalálta a váltóáramot, az elektromotort, a rádiót, a lézert, a radart és sikeresen közvetített egyszerre hangot és képet kontinensek, és a Warden Cliff nevet viselő tornya között, az 1901 és 1917 közti időszakban. Ehhez egy külső áramforrást, és vezeték nélküli energiaátviteli technológiát használt. A tornyát Tesla ugyancsak egy víztározó fölé építette, hogy kivonhassa onnan a negatív ionokat a torony számára. A technológia, ami alapján Tesla híres tornya működött ugyanaz, mint amivel a piramisok építése után az elektromágneses mező létrejött. Mindkét rendszer negatív ionokat állít elő, és kábelek nélkül képes azokat továbbítani. Szóval milyen célból is használtak áramot az egyiptomiak? A domborművek egyértelműen mutatják, hogy az egyiptomiak kézi, amúgy villanykörte alakú lámpákkal világítottak, amiket egy kábel nélküli áramforrás működtetett.

Nikola Tesla - A piramisok rejtett titkai.

Ezek a lámpák alátámasztják Tesla állítását, miszerint a váltóáram biztonságos! 1893-ban a chicagói Világkiállításon Tesla váltóáramot vezetett át testén, hogy meggyújtson egy kezében tartott villanykörtét anélkül hogy kábeleket használna. Ez a dombormű (egyiptomi) egy vezeték nélküli antennát ábrázol. Az egyiptomiak ilyen antennát és kábelek nélkül elérhető energiát használtak arra hogy vezeték nélkül kommunikálhassanak egymással. A bal oldali rajz egy adókészüléket mutat, egy vevőegységgel a jobb oldalon. Ez bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az egyiptomiak vezeték nélküli energiát használtak kommunikációs célokra. Egy dombormű fonálkészítőket ábrázol. Az egyiptomiak által használt fonál olyan kiváló minőségű volt, mint amilyeneket manapság csak gépekkel tudnak előállítani. A növényeik szedésére is áramot használtak. Látható, hogy számos, az ősi Egyiptomból fennmaradt tárgy csodálatos aranybevonattal rendelkezik. Ahhoz hogy valaminek aranybevonatot adhassunk, elektromosságra van szükségünk. Mikor megmérték az elektromágneses mező nagyságát a Nagy Piramis körül, az ugyanakkora volt, mint ami egy villám becsapódásakor észlelhető. Nagyon erős elektromágneses mező veszi körül a Nagy Piramist. A piramisokat nem sírhelyként használták. (Legalábbis építőinek nem ez volt a célja az építményekkel.) A Nagy Piramis belsejében ilyen információ nincs leírva, így ez inkább valamilyen funkcionális épületre enged következtetni, mintsem egy mauzóleumra. Egy kőládát találtak pontosan a piramis központi tengelye mentén elhelyezve, a helyet az archeológusok a Király Termének nevezték el. Azt állították hogy, ez a láda rejtette a fáraó szarkofágját. De mivel azt ellopták most üresen áll. De a kőláda méreteinek és a különleges teremnek a vizsgálata már egészen más történetet mesél el. Ez a hiányzó része a piramis áramvezető struktúrájának és az épület egész dizájnja is teljesen erre utal. Ha a piramis elképesztő áramvezető anyaga még most is a helyén lenne, annyi energiát tudna generálni, ami ellátná egész Egyiptomot árammal. Sokan úgy vélik, hogy ez a szuper áramvezető tulajdonságú tárgy maga a Frigyláda, amiről úgy tudják, hogy az ősi időkben Egyiptomban volt és ami a méretei miatt pontosan beleillik a kőládába. Mózes prófétát gyermekkorában a fáraó fogadta örökbe és a történelmi feljegyzések szerint adminisztrátornak nevelték kiváló tehetsége és intelligenciája miatt. A vezetőképzés egyik fő fázisa az ősi Egyiptomban, az ország titkainak megtanítása mellett, az energiákról szóló tudás átadása volt.

 

Nikola Tesla - A piramisok rejtett titkai.

Számos feljegyzés szól arról, hogy egyéb szédítő tulajdonságai mellett a Frigyláda Egyiptom energiaforrásaként szolgált. Úgy tartják hogy Mózes ellopta és magával vitte a Frigyládát mikor elmenekült Egyiptomból. Történelmi feljegyzések alapján a fő ok, amiért a fáraó az utolsó pillanatig üldözte őt a Frigyláda volt, mivel tudta, hogy Egyiptom nagysága és dicsősége elektromosság nélkül semmivé foszlana. Történelmi utalások azt is említik, hogy az egyiptomi civilizáció II. Ramses uralma alatt érte el csúcspontját, aki Mózessel egy időben élt. II. Ramses után kevesebb, mint 10 évvel, a civilizáció összeomlott és Gíza magára maradt üresen. Gíza városa ami valaha a civilizáció központját képezte, elsivatagosodott és lakatlan maradt addig, míg a következő dinasztia le nem telepedett ott, vagy majd talán az egyiptomiak, az egyetlen nemzet, akik újra hasznosíthatnák a vezeték nélküli elektromos technológiát. 
A domborművek, melyek a mayák és az asszírok után maradtak hasonló technológiát mutatnak be, mint amiket a piramisokban is alkalmaztak. Ezek az információk megint csak azt mutatják, hogy a régmúltban élt emberek és társadalmak nem primitívek, ahogy az evolúcióhívők akarják elhitetni velünk, hanem úttörők és zsenik. Egy civilizáció keretein belül, egy vagy több különböző fejlettségű nép élt egymás mellett állandóan a történelem során. Egy társadalom, ami több 10.000 évvel ezelőtt létezett, sokkal fejlettebb technológiákat élvezett, mint mi itt a 21. században. Ez azt mutatja hogy a fejlődés nem (feltétlenül) része egy evolúciós folyamatnak, más szóval: nincs lineáris fejlődési mechanizmus egy primitív állapottól egy jóval fejlettebbig a történelem során!

Teljes tartalom és forrás : jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.com

 

Nikola Tesla - A piramisok rejtett titkai.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.