A FÁK GOMBÁKON KERESZTÜL KOMMUNIKÁLNAK EGYMÁSSAL
Bár A Gyűrűk Urából ismert entek, a komótosan bandukoló és még komótosabban beszélgető faszerű élőlények legjobb tudomásunk szerint a valóságban nem léteznek, azért a hagyományos fáink is jóval kommunikatívabbak, mint amit egy könnyű erdei séta során kinéznénk belőlük.
A fákat, és egyébként más növényeket is összeköti ugyanis a gombafonalak föld alatt húzódó sűrű hálózata, a micélium, mint valami erdei internet kábelrengetege. Na és mire jó ez a rejtett hálózat? Nagyjából arra, amire minden más kommunikációs platform: lehet rajta keresztül információt megosztani, segíteni másoknak .
A növények 90 százaléka kölcsönösen kedvező szimbiózisban él a gombákkal, a jelenségnek neve is van: úgy hívják, hogy mikorrhiza, ami görögül azt jelenti, gombás gyökér. A gombafonalak segítségével a növények például képesek jelezni, ha veszélyt érzékelnek, illetve tudnak a megszorult társaknak tápanyagot küldeni, a nem szívesen látott szomszédokat pedig mérgező vegyületekkel fúrják.
Persze a gombák se önzetlenül játsszák a futár szerepét. Hasznos anyagokat (nitrogént, foszfort) szállítanak a behálózott növényeknek, és a vízfelvételben is segítik őket, cserébe tápanyagot kapnak tőlük szénhidrát formájában. Így éldegélnek kölcsönösen egymásra utalva, kicsit úgy, mint az Avatarban a na'vik bolygójának, Pandorának a flórája.
A nagyobb fák a hálózaton segíthetik a fiatalabbakat a túlélésben. Más növényekkel viszont versenyeznek a tápanyagokért, nekik nem élelmet, hanem mérgező anyagokat küldenek, hogy nehezítsék a dolgukat. Ezt a tiltó-tűrő-támogató magatartást hívják allelopátiának.
Amikor viszont nemkívánatos élőlények, például kártékony gombák vagy rovarok kerülnek egy növényre, az a hálózaton keresztül kémiai jelekkel figyelmezteti a társait a veszélyre, hogy azok már felkészültebben, felturbózott védelemmel nézhessenek szembe a támadással.
Kimutatták, hogy ez a gombahálózat lehetővé teszi a növények számára egymás segítését a növekedésben és virágzásban. Suzanne Simard (University of British Columbia) volt az első, aki kimutatta, hogy a fák, mint pl. az amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) vagy a papírnyír (Betula papyrifora) képesek szén átadására kisebb fák számára, amelyek nem kapnak elég fényt. Így teszik lehetővé a magoncok, csemeték növekedését más fák árnyékában. Simard szerint a hálózat nélkül a világ csemetéinek jó része nem lenne képes életben maradni.
Ren Sen Zeng (South China Agricultural University) által vezetett kutatás azt találta, hogy ez az összekapcsolódottság azt is lehetővé teszi, hogy a növények figyelmeztessék egymást a potenciális veszélyekre (kártevők, kórokozók). A kutatás során párosával cserepekbe ültetett paradicsomokat neveltek, ahol egyes párok esetén lehetővé tették, hogy kialakuljon mikorrhiza kapcsolat, míg másoknál nem. Mikor a gombahálózat kialakult, a párosok egyik tagjára Alternaria solani-t [a paradicsom alternáriás betegségének kórokozója – a ford.] permeteztek. Ez egy gomba, amely korai foltosodást okoz a növényen. Légmentesen záró műanyag zacskóval biztosították, hogy felszín fölötti interakció ne jöhessen létre. 65 óra elteltével a kutatócsoport megpróbálta megfertőzni a növénypárosok másik egyedét is. Azok a növények, melyeknél kialakult a micéliuomos hálózat, sokkal kevésbé voltak fogékonyak a betegségre, mint azok, melyeknél nem alakult ki kapcsolat, és ha mégis megfertőződtek, a tünetek jóval alacsonyabb szinten jelentkeztek.
Egy hasonló tanulmányt készített David Johnson kollégáival (University of Aberdeen), amely azt mutatta ki, hogy a lóbab (Vicia faba) is a gombahálózaton keresztül értesíti egymást a közelgő veszélyről, így is hasznosítva a hálózatot. Ahogy levéltetvek kezdik szívogatni az egyik egyed leveleit, a micéliummal kapcsolatban álló növények elkezdenek levéltetű elleni kémiai védőanyagokat kiválasztani, míg azok a növények, melyeknél nem alakult ki ilyen kapcsolat, nem reagálnak ily módon.
Minél többet megtudunk erről a jelenségről, annál inkább változni fog a bolygónk növényi életéről alkotott képünk.
További tartalom és forrás : permaforum.hu és index.hu