Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.16

Az eddigi legjobb válasz arra, hogy hány Földhöz hasonló exobolygó létezhet a Tejútrendszerben

A Kepler-űrtávcső adatainak nemrég elvégzett teljes elemzése legalább 300 millió Föld méretű exobolygó létezésére utal a Naphoz hasonló csillagok lakhatósági zónájában, a saját galaxisunkban. 

A Kepler-űrtávcsövet néhány évvel ezelőtt nyugdíjazták, de az általa gyűjtött adatok elemzése még folyik. 

Kepler

A küldetés elsődleges célja az volt, hogy megbecsülje a Földéhez hasonló pályán, a Naphoz hasonló csillagok körül keringő, Föld méretű bolygók számát. A NASA és a SETI kutatóiból, egyetemi oktatókból, a Kepler-küldetés korábbi kutatóiból és bolygóvadászokból álló kutatócsoport statisztikai elemzést végzett, felhasználva a Kepler bolygóadatbázisát és az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának csillagokról rögzített adatait is. Arra az eredményre jutottak, hogy galaxisunkban a Naphoz hasonló csillagok nagyjából fele rendelkezhet lakhatósági zónában lévő kőzetbolygóval.

Michelle Kunimoto (MIT), a kutatócsoport tagja szerint a most közölt eredmény megbízhatóbb, mint a korábbiak: „A legtöbb korábbi becslés során nem vették figyelembe, hogy nagyobb vagy kisebb valószínűséggel találhatunk bolygókat a különböző hőmérsékletű csillagok körül.” – mondja.

Kepler

A Kepler küldetés során úgynevezett tranzit módszerrel kutattak: az eljárás lényege, hogy a csillag fényének átmeneti halványodását keressük, ami annak a jele, hogy egy bolygó halad el a csillaga és a Föld között. Ezzel a technikával ezernyi bolygót fedeztek fel, ám a csillagukhoz közel keringő gázóriásokra könnyebb rátalálni, mint a távolabb keringő, Föld méretű bolygókra. Bizonyosan sok kőzetbolygót elvétett a Kepler is.

Bryson és csapata figyelembe vette ezt az effektust, és a Kepler bolygóészlelési munkafolyamatával dolgozott, amely egy jól kialakított rendszer volt a bolygójelöltek megerősítésére és a korábban elvétett bolygók megtalálására. Tapasztalatból tudták, mely halványodásokat okozták fedési kettősök, csillagtársak, vagy más rendszerek bolygói. Az elszigetelt halványodásokról néha kiderült, hogy a csillaguktól távolabb keringő bolygó okozza őket.

„Kitaláltunk egy módot arra, hogy megtudjuk, hány bolygó hiányzik. Hatalmas számról van szó.” – magyarázza Bryson. „Ezután meg kellett tudnunk, hogy hány hamis pozitív találat volt. Ez is hatalmas szám.” Az adatok birtokában a kutatócsoport megbecsülte a legalább 0,5, de legfeljebb 1,5 földtömegű kőzetbolygók számát a Naphoz hasonló csillagok lakhatósági zónájában. A kutatócsoport két különböző technikával elemezte a csillagokról és bolygókról szerzett adatokat, és vetette össze az eredményeket. Egyeztek.

„Megkönnyebbülés volt, hogy az eredmény ésszerű volt. Nem is túl sok, de nem is kevés bolygó.” – mondja Bryson.

Legalább 300 millió !

Super-Earth

Az eredményeket közlő tanulmány, amelyet a The Astronomical Journal folyóirat fog közölni, legalább 300 millió, lakhatósági zónában keringő kőzetbolygót valószínűsít a Tejútrendszerben. Ezek közül egy maroknyi alig néhány fényévre van a Földtől. Ez az eredmény azt feltételezi, hogy az az égterület, amelyet a Kepler négy éven át figyelt, reprezentálhatja az egész galaxist.

A nagy mennyiségű csillagászati adat elemzése alapján, a Naphoz hasonló csillagok körül keringő, potenciálisan lakható Föld méretű bolygók gyakoriak.

Jupiter

 „Semmiféle információnk nincs arról, hogy a lakhatósági zónákban talált bolygókon van-e valójában élet.” – mondta Bryson. „Ez lesz a jövőbeni küldetések célja. "

Bryson szerint ez a projekt tisztelgés a Kepler-küldetés előtt. Az eredeti kutatócsoport tagjainak többsége, köztük a küldetés vezető kutatója, Bill Borucki (NASA) is részt vett a kutatásban.

Teljes tartalom és forrás : csillagaszat.hu

Earth

További részletek : Sky & Telescope

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.